#1 Az időd nagy részében mások problémáit oldod meg.

Munka, felettesek, kollégák, alkalmazottak, beszállítók, vevők, hatóságok, határidők, család, férj, feleség, gyerekek… Az elfoglaltságaid szinte soha nem veled, a te igényeiddel kapcsolatosak. Az időd nagy százalékában másokkal foglalkozol és mások problémáit oldod meg, és meg vagy győződve róla, hogy ez a te felelősséged. Vagy – ha nem is vagy erről meggyőződve – ez már így alakult ki, te pedig nyakik benne vagy, bebetonozódtál ebbe a szerepbe. Egyébként meg inkább megcsinálod más feladatait is, csak ne kelljen annyit magyarázni vagy harcolni. Néha még külön engedélyt kell kérned, hogy magadra időt szánj, és ezt nem is nagyon veszik nagyon jó néven. Végül arra sincs időd, hogy egy cikket elolvass, nemhogy egy könyvet a saját örömödre. Szinte sosem vagy egyedül és töltődsz magadban. Netán még a szabadságodon is cseng a telefon. Ez már régen így megy, de nem változtatsz, mert úgy érzed csinálnod kell, és túl nagy ára lenne felbolygatni a kialakult helyzetet. Mindezzel magadra vagy hagyva, és néha borzasztóan magányosnak érzed magad.

#2 Már azt sem tudod mit is szeretnél igazán.

Annyira be van osztva az időd, és annyifelé kell odafigyelni és megfelelni, és annyira össze akarod fogni a dolgokat, hogy végül már azt sem tudod hányadán állsz magaddal és az életeddel. Persze nem teljesen igaz, hogy nem tudod mit szeretnél, inkább arról van szó, hogy el sem mered képzelni, és azt sem, hogy ezt bárki jó szemmel nézné. Mert ha azt csinálnád, akkor minden szétesne – legalább is úgy hiszed, mert a stresszes agy nem engendi, hogy tovább láss, mint a saját orrod hegye.

#3 Szomjazod az elismerést és a külső megerősítést.

Nem tehetsz róla, de állandóan figyeled, hogy mások reakciói milyenek, és magadra veszed, ha azok nem pozitívak. Ez jele annak, hogy meg akarsz felelni másoknak. Nem létezhetünk másoktól függetlenül, szükségünk van egymásra, egymás visszajelzéseire. De te már érzed, hogy ez túl sok figyelmedet leköti és neked túl nagy stresszt okoz.

#4 Kattog az agyad, még akkor is, amikor nem kéne.

Mindenhová magaddal viszed a befejezetlenség és fruszráció érzését. Zavar, hogy nem tudtál egy megjegyzést jól lereagálni, hogy miért nem úgy alakultak a dolgok, ahogy elképzelted, hogy mások miért nem értékelik azt, amit pedig kellene, hogy miért követted el azt a buta hibát, hogy mások miért nem veszik annyira komolyan, mint te, hogy mások miért így vagy úgy viselkednek, vagy hogy nem tudtál valamit befejezni stb.

#5 Dühös vagy, amit vagy elfojtasz, vagy időnként kitör, mint a gejzír.

Ez a gejzír pedig valószínűleg rendszeresen végigpörköl forró vízzel másokat, legfőképp azokat, akiket amúgy nagyon szeretsz. Ha pedig elfojtod, a belsődet égeti. A düh jelzés, hogy kettészakadtál. Ezt onnan tudom, hogy egyszer néztem a Gestalt terápiáról egy videófelvételt. A Gestaltban mindig abból indulnak ki, ami ott akkor jelen van – a gondolatokból, szavakból, érzetekből. Ahol én tanultam (CHN) ezért volt része a coach képzésnek a Gestalt áttekintése is, mert rokon megközelítést alkalmaz a coachinggal. Annak ellenére, hogy a felszínről indulunk, ez a módszer mégis nagyon mélyre tud hatolni. A felvétel pedig ötletet adott egy meditációhoz. Meditáltam, és egyszer csak megláttam ahogy rázok egy rongybaba szerű lényt, akit önmagamként azonosítottam. És közben kétségbe vagyok esve, mert nem mozdul és élettelenül hullik a padlóra. Dühös voltam, hogy ő halott, és hogy mi lesz velem nélküle. Ő eddig biztonságot adott és segített eligazodni az életben, most pedig kezdhetem a nulláról az egész munkát. És nagyon ijesztő volt, hogy most fordulnom kell 180 fokot az ismeretlen felé régi önmagamat hátrahagyva, ami tele van kockázattal és bizonytalansággal. Ezért, ha dühös vagy, gondold át, hogy milyen elvárásba és illúzióba kapaszkodsz annyira, miről nem akarsz tudomást venni, mi az a félelmetes, ami felé nem akarod odafordítani a fejedet, és hogy mi az a munka, ami ott vár rád, de te halogatod elvégezni. És, hogy emiatt milyen olyasmit vársz-e el magadtól és másoktól, ami lehetetlen.

Hol kezd, ha részben vagy teljesen magadra ismersz? Kiindulásnak a legjobb gyógyír az, ha a figyelmedet elkezded áthelyezni. Ne a világ dolgát akard megoldani, hanem kezdj el komolyan foglalkozni azzal, hogy mi lenne neked a jó, a félelmeidtől függetlenül, először legalább fejben merd elképzelni. Kezdj el kísérletezni és bátrabbnak lenni ebben, és a határaid kijelölésében mások felé, valamint az önmagaddal kapcsolatos túlkapásokat illetően. Továbbá helyezd az egész életedet egy tágabb keretbe és kontextusba, és akkor könnyebben tudod szelektálni és súlyozni, hogy mi fontos és mi nem fontos abból, ami a külvilág és saját belső világod felől hozzád érkezik.

Szlávik Krisztina
Coach & C-IQ Enhanced Skills Practitioner
Beszélgess velem és teremts egy szebb jövőt magadnak

Ha szívesen olvasod az írásaimat, és szeretnéd kipróbálni, hogy milyen is egy Teremtő Beszélgetés akkor a weboldalamon keresztül lépj velem kapcsolatba! Az ország, sőt a világ bármely részéről kereshetsz, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy Skype-on is ugyanolyan eredményességgel tudunk dolgozni. Angol nyelven is színvonal vesztés nélkül állok rendelkezésre. És hogy miért kell néha más valaki is ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Mert a palackon belülről kihívás elolvasni, hogy mi van a címkén! A rólam szóló fényezős rész itt van, de amúgy egyszerű ember és családanya is vagyok.

Pin It on Pinterest

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a Teremtő Beszélgetések hírlevélre, hogy ne maradj le semmiről!

Email*
Név*

Sikeres feliratkozás!