A múlt heti posztom alapján megkértek egy FB csoportban, hogy írjam már le, hogy hogyan lettem coach, és mi motiválta és motiválja ezt a választást. Tudtam, hogy ez már egyébként is régen esedékes, de halogattam megírni, mert olyan sok minden kavargott ezzel kapcsolatban a fejemben. De a kérés jogos, tehát itt van:

Kiindulásnak talán érdemes egy pár szót ejteni arról, hogy hogyan és miért született a coaching. Ígérem gyors leszek és nem lesz unalmas 🙂

A coaching megjelenése előtt nagyon népszerű volt a tanácsadás, az oktatás és a tréningek. Hittünk abban, hogy a hiányzó készségeket és tudást ezekkel a módszerekkel pótolva megoldódnak a gondjaink. De nagyon gyakran az történt, hogy azok a változások, amelyeket így kívántak előidézni ellenállásba ütköztek, nem történtek meg vagy nem voltak tartósak. Valószínűleg azért, mert ezek a módszerek sokszor nem tudják figyelembe venni az egyéni jellegzetességeket. Másrészről természetükből fakadóan eleve abból indulnak ki, hogy az illetőnek vagy a szervezetnek hiányosságai vannak, valami megjavítandó van rajtuk, amit kívülről, sőt többnyire felülről jövő inputtal kell pótolni. /Már most szólok, én nem vagyok ezen módszerek ellen, sőt magam is űzöm őket, mert mindegyikre szükség van!/

Ugyanakkor jelen világunkban domináns szemlélet a hiányra fókuszálás, tulajdonképpen erre építünk, ez a fejlődésünk motorja. Ez pedig egy igen erős motor, mert amire fókuszálunk abból egyre több lesz. Ha ez a hiány, akkor egyre több lesz abból is, míg végül semmi sem elég. A coachok szakmája azért született, mert a hatalmas léptékű fejlődéssel egyidejűleg az derült ki, hogy az emberek boldogság és motiváltsági szintje nem nő párhuzamosan, sőt néha hanyatlik az eredeti elképzelésekkel nagyon is ellentétesen. Ez persze nem az anyagi jólét miatt van, nem az okozza a boldogtalanságot, hanem inkább az, hogy mindemellett még mindig a hiányt éljük meg, beleértve a valami elvesztésétől való félelmet is. Ha az anyagi dolgok rendben is vannak, akkor a kapcsolataink, a képességeink, a tudásunk, az egyensúly, az egészség stb. hiányát érzékeljük jobban. És valamiképp állandóan harcban állunk. Harcolunk egymással, de a háború ellen is, le akarjuk győzni a rákot, a terrorizmust, a szegénységet, de még saját magunkat is! A hiányról szólnak a teljesítmény-értékelő rendszerek, és gyakran erről szólnak a beszélgetéseink is a munkahelyi folyosókon, meetingeken, vagy otthon családi és baráti körökben. Ekörül forognak a gondolataink, néha még este az ágyban is ébren tartva bennünket. Arra figyelünk amit nem akarunk, arra, amit el szeretnénk kerülni, vagy rágódunk azon, amit el kellett volna kerülnünk. Figyeljük másokban, hogy mit nem csinálnak meg, mit csinálnak rosszul, és elutasítjuk magunkban is azt, ami nem a várakozásainknak megfelelő. Ezek után vajon véletlen az, hogy most egy olyan világban élünk, amelynek leírására egy katonai körökben született kifejezést használnak? Ez A VUCA World – vagyis V-Volatile (Illékonyan változó), U-Uncertain (Bizonytalan), C-Complex (Bonyolult, összetett), A-Ambiguous (Többértelmű, ellentmondásos) világ.

Egy ilyen világ azonban nagyon megterhelő az emberi pszichének, sokakat felőröl, kérdéseket vet fel, és mostanára már sejteni kezdjük, hogy talán más utakkal is kísérletezni kellene. Még az eredményorientált üzleti világban is keresik az alternatívákat, sőt talán ott keresték először, mert ott a számokban visszatérően megmutatkozik, ha valami már végképp nem akar működni. Ezek a keresések és próbálkozások pedig mindig egyéni szintről indulnak. Még egy nagy szervezet esetén is, egyszer csak van egy vezető, aki megreked, és már nem tudja működtetni azokat a mintákat, amelyeket korábban sikeresen alkalmazott. És ha továbbkérdez és őszinteségével meg tud nyitni másokat is rájön, hogy mások is hasonló cipőben járnak, és ez elindíthat egy szervezeti szintű újragondolási és változtatási folyamatot.

Szóval minden változás egyéni szintről indul. Természetesen ez rám is igaz. A “coachság” számomra is egy ilyen változás eredménye, amikor már nem tudtam működtetni az addig bevált mintámat és templátjaimat. Egy részét saját akaratomból engedtem el, például akkor, amikor gyermeket szerettem volna, mert úgy döntöttem neki „hely” kell, így minden szinten kőkeményen átválogattam, hogy mi marad és mi megy. Más része magától hullott le rólam és még csak bele sem szólhattam, bármennyire is félelmetes az, ha nincs ráhatásod arra, ami veled történik. Ez megtanított arra, hogy van, amit az ellenőzésünk alatt tarthatunk, de van, amibe nincs beleszólásunk.

Ezek után ez az egész coach dolog csak valahogy szembe jött velem és megtörtént. Kételyek között mondtam igent a coachképzésre, mert már annyi mindent tanultam, természettudományoktól a menedzsmentig, a lélekgyógyászattól a bérszámfejtésig, a környezetvédelemtől a drámapedagógiáig, és nem tudtam, hogy ez is csak egy lesz-e a sok közül. Akkor még nem tudtam, hogy a coaching valahol pont az általam megtapasztalt a kettősségre épít: saját aktivitásunkra és tenni akarásunkra, de a bizalomra és ítélkezéstől mentes megengedésre is magunk és mások iránt is.

Hát, emiatt tölt el örömmel, hogy most coachinggal foglalkozhatok, mert mindazt megtestesíti, amiben hiszek és amit megtapasztaltam. Együttérzek azokkal, akik változtatni szeretnének, mert tudom, hogy ez nem könnyű, sőt helyenként nagyon is félelmetes. Ezért az én dolgom az, hogy őket kísérjem. Partner és társ vagyok abban, hogy sikerüljön az úton elindulni, végigmenni, egy-egy útelágazásnál választani, vagy addig járatlan utakat felfedezni, kinek mi az igénye.

Szlávik Krisztina
Coach & C-IQ Enhanced Skills Practitioner
Beszélgess velem és teremts egy szebb jövőt magadnak!

Ha szívesen olvasod az írásaimat, és szeretnéd kipróbálni, hogy milyen is egy Teremtő Beszélgetés akkor a weboldalamon keresztül lépj velem kapcsolatba! Az ország, sőt a világ bármely részéről kereshetsz, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy Skype-on is ugyanolyan eredményességgel tudunk dolgozni. Angol nyelven is színvonal vesztés nélkül állok rendelkezésre. És hogy miért kell néha más valaki is ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Mert a palackon belülről kihívás elolvasni, hogy mi van a címkén! 🙂 A rólam szóló fényezős rész itt van, de amúgy egyszerű ember és családanya vagyok.

Pin It on Pinterest

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a Teremtő Beszélgetések hírlevélre, hogy semmiről se maradj le!

Email*
Név*

Sikeres feliratkozás!