Van egy kedves céges tanítványom angolból. Korábban intenzíven foglalkoztam angol nyelvi fejlesztéssel, ma már inkább csak szeretem, hogy alkalmanként ezt az oldalamat is használhatom. Persze itt sem bújhatok ki a bőrömből, és mindegy mit csinálok, nekem mindenről „az” jut eszembe – az emberi létezéssel, tudatállapotokkal és útkereséssel kapcsolatos gondolatok. Hát ugyebár, ezért is lettem coach.

Csütörtökön a 60-as évekből való dalt hallgattunk meg. Ilyen nosztalgiázásokra is jól jön egy angol könyv, főként, mert a dalok – a jogdíjak miatt gondolom – általában ősrégiek. A Waterloo Sunset volt terítéken a The Kinks-től – ez egy egyszerű kis dalocska, amely a 60-as évek Londonjának városi hangulatát adja vissza.

Az énekes leírja az esti csúcsot, a rohanást, mégis arról énekel, hogy amikor a Waterloo-i naplementét nézi, akkor a Paradicsomban érzi magát és megszállja a nyugalom. Ilyenkor még barátok sem hiányoznak és eltűnnek a félelmei is.

Régebben – főleg még a saját „ébredésem” előtt – valószínűleg elsiklottam volna a dalszöveg felett különösebb továbbgondolás nélkül. Ma már viszont tudom mennyire fontos, hogy legyen mindannyiunknak egy Paradicsoma.

A trükk az egészben az, hogy ez a Paradicsom nem egy fizikailag létező hely, ahogy azt mi leginkább elképzeljük, hanem egy tudatállapot. Egy olyan tudatállapot, ahol hiánytalannak érezzük magunkat és biztonságban lehetünk.

Az oda eljutáshoz pedig kulcs, hogy mindig készek legyünk arra, hogy letegyük a velünk történt események terheit. Legyen az a gyermekkorunk, a felnőttkori negatív élmények, vagy a tegnap vagy a csak két perccel korábban történt dolog. A tiszteletet ugyan meg kell adni ezeknek, hagyni kell, hogy átfussanak rajtunk az élmények, az érzelmek és a tanulságok – de nem érdemes engednünk, hogy ezek hozzánk tapadjanak és negatívan határozzák meg identitásunkat.

Jogot kell formálnunk saját Paradicsomunkra, és megtanulni, hogy hogyan tudunk oda visszatalálni a lehető legrövidebb időn belül. Sőt, előbb utóbb ott is élni.

Ezért fontosnak tartom, hogy gyakoroljuk az odajutást és kísérletezzünk ezzel a hellyel! Találjuk meg, hogy „hol van”. Legyen ez egy tevékenység, egy látvány, egy zene, egy mozdulat, bármi, ami nagyon rövid időn belül segít visszanyerni az egyensúlyunkat és a belső békénket. Lényeg, hogy minél könnyebben hozzáférhető legyen ez a tudatállapot, ez a Paradicsom – és addig nem szabad nyugodnunk, amíg meg nem tanuljuk, hogy szinte az adott a pillanatban, hogyan jutunk vissza oda, és hogyan tudjuk visszanyerni az egyensúlyunkat, kreativitásunkat, empátiánkat is ezáltal. Mert ezek mind-mind elvesznek, amikor az agyunk stresszt él át, és meg is akadályozza, hogy hatékonyan oldjuk meg a helyzetet.

A visszatalálás nem könnyű, mert a stressz ereje, a túlélési és védekezési ösztön elsöprő emberi reflex reakció. Sőt, még akkor is beindul a reflex, ha nem valódi, hanem elképzelt túlélésről és veszélyről van szó. Mindez az egó és az elme természete és játéka. Ám, ha tudatában vagy ennek, akkor már fel tudod ismerni, akkor már tudod mi zajlik, és elkezdhetsz utat keresni saját Paradicsomodhoz, sőt meg is előzni, hogy onnan bármi könnyen kimozdítson.

Segítségül pedig ajánlom, hogy tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket:

  1. Mi az – tevékenység, látvány, zene, gondolat, emlék, vagy bármi más dolog – ami bármikor segít, hogy visszanyerjem az egyensúlyomat, és újra teljesnek és sebezhetetlennek érezzem magam?
  2. Ha valami felkavar, hogyan tudok minél hamarabb visszakerülni egy emelkedettebb tudati szintre, hogy aztán ebből a perspektívából oldhassam meg a helyzetet?
  3. És, egyáltalán, mennyire veszem komolyan saját jóllétemet, és ennek érdekében mennyire vagyok hajlandó elengedi akár eddigi identitásomat is?

Szlávik Krisztina ACC
Coach & Akkreditált Motivációs Térkép tanácsadó
C-IQ Enhanced Skills Practitioner

A világ(oda)t Te teremted

 Fotó: Cimberley

Ha szívesen olvasod az írásaimat, és szeretnéd kipróbálni, hogy milyen is egy Teremtő Beszélgetés, akkor a weboldalamon keresztül lépj velem kapcsolatba! Az ország, sőt a világ bármely részéről kereshetsz, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy Skype-on is ugyanolyan eredményességgel tudunk dolgozni. Angol nyelven is színvonal vesztés nélkül állok rendelkezésre. És hogy miért kell néha más valaki is ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Mert a palackon belülről kihívás elolvasni, hogy mi van a címkén! 🙂 A rólam szóló fényezős rész itt van, de amúgy egyszerű ember és családanya vagyok.