A héten a budapesti Füvészkert végre lekerült a bakancslistámról. Ott fotóztam le ezt a két Ginkgo fát. Meg kellett állnunk és gondolkodnunk, hogy ez valójában egy vagy két fa. Maga Ginkgo egy ősi faj, a páfrányfenyők közé tartozik. Az első páfrányfenyők már jóval a mai emberi civilizáció, sőt a dinoszauruszok megjelenése előtt, jelentek meg a Földön 270 millió éve. Ősi, rendkívül rezíliens növények, és ennek a két fának az üzenete is ősi. Amúgy milyen érdekes, hogy pont ennek a növénynek a hatóanyaga van a memóriajavító készítményekben. Talán pont azért, hogy szimbolikusan emlékeztessen minket az emlékezés fontosságára az ősi tudás vonatkozásában.

A képet nézve megható, ahogyan a nagyobb fa átöleli a kisebbet, és szinte még közelebb húzza magához. Az öleléssel ért véget a versengés közöttük. A nagyobb fa már korábban is megpróbálta átölelni a kisebbet, de az úgy érezte, hogy a másik jelenléte, kinyújtózó ága fenyegeti őt. Ezért elhúzódott onnan, ezzel visszafogva saját növekedését. Látszik az a hosszú seb, amit ez ütött.

De egy ponton valami történt. Micsoda rejtély, hogy mi az. De ott a valódi kapcsolódás létrejött. És amikor az elfogadás megtörtént, akkor a kis fa már hagyta, hogy a nagyobb átölelje és táplálja őt – onnantól a törzse kikerekedett, és egészségessé, geometriailag teljessé vált, ahogyan az a genetikájában meg volt írva.

Sokszor elutasítjuk az együttműködést, a segítséget, és mások támogatását, mert azt hisszük kevesebbek leszünk általa. Bizonyítani akarjuk magunknak, hogy mi egyedül is megálljuk a helyünket. Úgy hisszük a mellettünk állók elvenni akarnak belőlünk. Bármi, ami felénk nyúl, túl közel kerül hozzánk, megérint, rögtön a fájdalom-okozás lehetőségeként érzékeljük, és visszahúzódunk tőle. Pedig itt a földi életben elkerülhetetlen, hogy valami vagy valaki közel kerüljön hozzánk, és megérintsen minket. Itt mindig lesz olyan, akivel egy ökológiai vagy ökonómiai niche-ben tartózkodunk. Ettől fenyegetve érezzük magunkat, és inkább hiányosan növekedünk, vagy a másikat kényszerítjük visszahúzódásra – és ez még mindig jobb megoldásnak tűnik, mint megsérülni. De a sérülést mi magunk okozzuk magunknak. Mi voltunk, akik feladtuk egy részünket a kapcsolódástól való félelmünkben.

Csapatban dolgozni is milyen nehéz, mert úgy tűnik ezzel saját identitásunkat adjuk fel, saját sikereink lesznek kisebbek. Pedig, ha ránézünk ezekre a fákra, pont más látszik.

A gyermekem hétéves logikájával a minap azt mondta a Mamának:

  • Mama, az egész világ egy nagy család.
  • Te ezt honnan gondolod? – kérdezte a Mama.
  • Hát, ha minden ember egy embertől született, akkor mi egy nagy család vagyunk.
    Ha anya született tőled, te az anyukádtól, ő az anyukájától, ő az ő anyukájától… akkor végül minden ember egy család.

Nem könnyű ez tudom, de tényleg megpróbálhatnánk másként csinálni, mint eddig. Ha sem a fáknak, sem az ősi írásoknak nem hiszünk, már tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy a valódi, mély és bizalmi kapcsolat magunkkal és másokkal tényleg géneket kapcsol át. Nem kell vér szerint egy családból származnunk, mégis egymás örökösei vagyunk.

Judith Glaser a Conversational Intelligence (C-IQ) anyja erre tette fel az életét. Vállalatok csúcsvezetőihez juttatta el azokat a kutatási eredményeket, amelyek azt bizonyítják, hogy hogyan teszi tönkre a túlélésre játszó, és a rossz emberi kommunikáció a növekedést, és hogyan készteti a munkavállalókat összehúzódásra és visszavonulásra. Később pedig – mert beteg lett – Judith mindent elkövetett, hogy továbbadja ezt a tudást coachoknak, akik tovább vihetik az ő örökségét. Nagyon hálás vagyok, hogy még személyesen tőle tanulhattam, mert sajnos nemrégiben elveszítettük őt. Judith alapította a CreatingWE Institute-ot is, amely tovább kutatja ezt a témát, hogy többet megtudhassunk mi is arról, mi az a bizonyos rejtély, ami végül lehetővé teszi a kapcsolódást.

Mindebben persze kulcsszó a bizalom és a sebezhetőség.

Tudom nehéz ezt a gyakorlatban alkalmazni. Alig van fogalmunk róla, hogy hogyan induljunk neki. Már elfelejtettük milyen nem védekezésben vagy támadásban lenni, olyan régóta csináljuk így.

De ez a félelem-alapú tudást csak régi, de nem ősi. Az ősi tudás mindenki számára elérhető, ott hordozzuk a zsigereinkben. Ott hordozzuk a vágyat, hogy végre szabadon növekedhessünk egymás mellett, egymást támogatva, egymás mellett kiteljesedve.

Tudom, mert én is ezt érzem, hogy ezt szeretném, és ez az, amit azok is megfogalmaznak, akikkel coachként dolgozom vállalatoknál, vagy épp csak barátként vagy kollégaként beszélgetek.

Szeretnénk már végre letenni a fegyvert, kimerészkedni végvárainkból, és egy új világot építeni egymással karöltve.

Szlávik Krisztina ACC
Coach & Motivációs Térkép tanácsadó
C-IQ Enhanced Skills Practitioner

Teremtő Beszélgetések – You Create Your World

Ha szívesen olvasod az írásaimat, és szeretnéd kipróbálni, hogy milyen is egy Teremtő Beszélgetés, akkor a weboldalamon keresztül lépj velem kapcsolatba! Az ország, sőt a világ bármely részéről kereshetsz, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy Skype-on is ugyanolyan eredményességgel tudunk dolgozni. Angol nyelven is színvonal vesztés nélkül állok rendelkezésre. És hogy miért kell néha más valaki is ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Mert a palackon belülről kihívás elolvasni, hogy mi van a címkén! 🙂 A rólam szóló fényezős rész itt van, de amúgy egyszerű ember és családanya vagyok.

Pin It on Pinterest

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a Teremtő Beszélgetések hírlevélre, hogy ne maradj le semmiről!

Az adatkezelési tájékoztatót itt tekintheted meg.

 

 

Email*
Név*
*

Sikeres feliratkozás!