A reklámok, a karácsonyi filmek mind azt sugallják, hogy a karácsony meghittségben, örömben, csupa boldogságban és családi idillben telik el. Ez azonban nem mindig van így. Sokan vannak olyanok, akik szívük szerint eltörölnék a családi ünnepeket, és már onnantól gyomorgörcsük van, hogy novemberben felkerülnek a karácsonyi dekorációk.

A mai rendszerben már nem olyan egyszerű átérezni az ünnepi hangulatot. Felmenőink még tudták követni a természet ritmusát, amikor a tél ténylegesen a lelassulás időszaka lehetett, és mezőgazdasági betakarításon és a tollfosztáson túl már éppen jól jött egy kis ünnepi készülődés. A mai világ ebben az értelemben a feje tetején áll, hiszen az év vége a munkában is a leginkább feszült időszak: a könyvelési jelentéseket meg kell csinálni, még ki kell préselni a termelésből az utolsó megrendeléseket, az eladásokat fel kell turbózni, ki kell még idén számlázni, mert kellenek azok a fránya számok, kellenek az eredmények, különben a tulajdonosok összeráncolják a homlokukat. Ez a hajtás sokakból még az utolsó csepp életerőt is kifacsarja, és ebben az állapotban – párhuzamosan – próbálják menedzselni az ajándékvásárlásokat, a karácsonyi menü hozzávalóinak beszerzését, a gyereket – akik erre az időszakra szintén vagy betegek vagy kibírhatatlanok a kimerültségtől.

Rengeteg elvárás, szokás is tartozik egy ilyen ünnephez, amelyek a családi hagyományokból erednek. Így rendszerint mire eljönnek a jeles napok mindenki halálosan fáradt, például ezek miatt:

Ajándékozás: Manapság tényleg mindenkinek mindene megvan, és óriási fejtörést tud okozni, hogy mivel szerezzünk a másiknak örömet. Valakinek ez könnyen megy, de valakinek kínszenvedés. Ha ez utóbbi, mondd mekkora baj lenne, ha csak egy puszit és egy ölelést váltanátok a fa alatt? Nálunk például a gyerek kap ajándékot, de mi felnőttek már nem. Ezt közösen döntöttük el, és ez sok anyagi terhet is levesz a vállunkról, és nem bolyongunk nehéz fejjel az üzletekben, hogy valami ’értelmeset’ vegyünk egymásnak. Sokan nem ajándékot, hanem közös pihenést vesznek erre az időszakra, így több legyet is ütnek egy csapásra.

Karácsonyi főzőcske: Ha rád hárul ez a feladat, tudod milyen az, hogy két napja már a konyhában állsz és egy óra alatt felfalják a főztödet, néha egy-egy köszönömmel a végén. De közben azért az éppen akkor nem úgy sikerült fogást kicsit megkritizálják. Ha nagyszülőhöz mész, ők a lelküket is kiteszik, és családi sértődések forrása, ha valami nem az általuk elvárt reakciót kapja. Szóval, ha már terhesnek érzed ezt a feladatot, változtass! Lehet ételt rendelni például. Igen az drágább, lehet hogy nem is olyan jó, de ha előtte higgadtan, de határozottan megbeszéled a családdal, biztos vagyok benne, hogy megtaláljátok a megoldást, akár a kettő között is. Például lehet rövidíteni a szokásos választékon vagy nagyobb együttműködést elvárni a család többi tagjától. És vannak éttermi helyek is, amelyek szentesete is kínálnak karácsonyi vacsorát terülj terülj asztalkámmal. Ha nem ajándékoztok egymásnak, akár erre is fordíthatjátok az anyagi keretet.

Családi látogatások: A kötelező látogatások – hát ha még előtte az ajándékvásárlás gyötrelmeivel is meg lettek spékelve – már karácsony előtt görcsbe ránthatják egyesek gyomrát. Sok barát bizalmasan megosztja egymással, hogy már előre mennyire fél ezektől. Fárasztó utazás vidékre, az édességtől és új játékoktól felajzott gyerekek, idegen ágyban alvás, panaszáradat, politika, összehasonlítgatások, leckék és megjegyzések: nulla energiaszinttel, letaglózva támolyogsz haza a rokonlátogatás után…

A változtatás itt kényes téma, mert a rokonok, szülők nagyon várják ezeket a látogatásokat. Persze ez sem biztos! Meg lehet próbálni újra tisztázni a kereteket – még az is lehet, hogy ők is másképp szeretnék, csak visszatartja őket az elvárásrendszerük és a hagyományok tisztelete. Ha idősebb szülőkről van szó, lehet, hogy például rá lehet őket venni, hogy kevesebbet készüljenek, főzzenek. Ha pedig a társaságuk az ami kimerít, ahol csak lehet, idén limitáld a látogatás hosszát – ezt beszéljétek meg előtte a pároddal és a gyerekekkel.

Maximalizmus és megfelelési kényszer: Ha pedig kimerült vagy, de még mindig csinálni akarod, lehet, hogy tényleg élvezed, és akkor jó. De az is lehet, a ragaszkodás azért van, mert mindent túlságosan tökéletesre akarsz, bármi áron. Ezzel frusztrálod magadat és a körülötted lévőket. Az is lehet, hogy nagyon meg akarsz felelni az elvárásoknak és tradícióknak, mert ez a családban megszokott vagy magadtól ezt várod. Ez sem baj, csak tartsd észben, hogy bármikor leadhatsz ezekből! Lehet, hogy furcsán jön ki először, de be fog állni az új rend, és mások is el fogják fogadni, alkalmazkodni, sőt még követni is fognak!

Békés, boldog és pihenéssel teli karácsonyt!

Szlávik Krisztina – coach
www.teremtobeszelgetesek.hu

Kövess a Facebook-on! Oszd meg, ha másoknak is hasznos lehet!

 

Pin It on Pinterest

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a Teremtő Beszélgetések hírlevélre, hogy semmiről se maradj le!

Email*
Név*

Sikeres feliratkozás!