Számos ismeretünk van arról, hogy hogyan változik meg az emberi viselkedés társas helyzetekben, de alkalmazzuk-e ezt a tudást? Korábban olyan elképzelések is voltak, hogy a csoportban az egyén teljesen elveszíti önmagát, és egy nagyobb egység része lesz.

Létezik-e „csoportlélek”?

Ma már tudjuk, hogy nem. Az első világháború időszakában azonban – nem véletlenül – felvetette a fejét az elképzelés, hogy létezik egy ún. “csoportlélek”, amely az egyéntől függetlenül megszületik, és a csoportban lévő egyén csupán szócsövévé válik ennek a kollektív tudatnak.

Csepeli György A szociálpszichológia vázlata c. könyve mindig az egyik kedvencem volt. Élvezetes olvasni, és úgy segít az alapokat megérteni, hogy elülteti az emberben a tudásvágyat, hogy még többet megtudjon a témáról. Csepeli a könyvet számos magyar írótól való idézettel is tarkítja, ahol művészi leírást találhatunk olyan jelenségekről, amelyeket a pszichológia tudományosan boncolgat. Ettől még izgalmasabbá válik az adott téma.

Van benne egy írás Karinthy tollából, amely az akkori (1916) tömeglélektan paradoxonát művészi formában írja le:

” És így mentek tovább és egyre több béna és sánta és nyomorult bélpoklos csatlakozott hozzájuk, akiket Barabbás tönkretett. És mindegyik, külön-külön zokogva verte a mellét és könyörgött neki, hogy intsen majd, ha kiáltani kell: ’A názáretit!” mintha azt kiáltanák: Békesség! Békesség a földön!’ Estére pedig megérkeztek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé.

Pilátus a tornácon ült, és estebédjét költötte Barabbással, a gyilkossal.

Kövéren és fénylő arccal ültek ott, nehéz borokat ittak, és drága ételeket ettek arany edények fenekéről: skarlátpiros palástjuk messze világított.

A názáreti pedig, élén a sokaságnak, mely követte őt, a tornác elé járult, és felemelvén átszegezett kezeit, szelíden szólni kezdett:

– A pászkák ünnepe nem múlt még el, Pilátus. Törvény és szokás, hogy húsvétkor az egyikét az elítélteknek elbocsássad, úgy ahogy a nép kívánja. A nép Barabbást kívánta, s engem megfeszítettek – de vissza kellett térnem halottaimból, mert láttam, hogy a nép nem tudta mit cselekszik. E sokaság mögöttem megismerte Barabbást, és most új törvényt akar – kérdezd meg őket újból, amint a törvénykönyveinkben megvan írva.

Pilátus pedig gondolkodott, aztán vállat vont, s kiállván a tornác szélére, csodálkozva nézett végig a sokaságon, és szólt:

– Hát kit bocsássak el, mármost, Barabbást vagy a názáretit?

És akkor ő intett nekik.
És ekkor zúgás támadt, s mint a mennydörgés zengett fel a sokaság.
És a sokaság azt kiáltotta: Barabbást!
És rémülten néztek egymásra, mert külön-külön mindegyik azt kiáltotta: ’A názáretit!’”

———

Mára a pszichológia kísérleti alapokon elvetette a csoportlélek létezését. A kép ennél árnyaltabb, minthogy az egyéni lélek eltűnne a csoportban, és átvenné az irányítást egy kollektív psziché. Tény azonban, hogy az egyén viselkedése, döntéskonformitása és teljesítménye megváltozik mások jelenlétében, illetve csoportban. Ennek pedig tudatában kell lennünk. Vezetőként különösen.

Az egyik ilyen jelenség a csoportgondolkodás, amelynek gyakran vagyunk tanúi a hétköznapokban, különösen a munkahelyeken. Ezért, ha szélsőségesen nézve csoportlélekről nem is beszélhetünk, Karinthy írása akkor is felhívhatja a figyelmünket a csoportgondolkodás (groupthink) veszélyeire.

Mi az a csoportgondolkodás?

A csoportgondolkodás akkor fordul elő, amikor jó szándékú emberek irracionális vagy nem optimális döntéseket hoznak a konformitásra törekvés vagy az egyetemértés elkerülése miatt. Ez a problémás vagy koraszülött konszenzus egy sürgető napirendi pont miatt jöhet létre, vagy azért, mert a tagok a harmóniát és összetartást magasabbra értékelik, mint a racionális gondolkodást.

Egy csoportgondolkodásos helyzetben a csoport tagjai tartózkodnak kétségeik, meglátásaik vagy egyetemértésük kifejezésétől a konszenzusra vonatkozóan. A döntéshozatal kedvéért, amely a csoport céljait elősegíti, a tagok elhanyagolhatnak etikai vagy erkölcsi következményeket.

Kockázatos vagy katasztrofális katonai manőverek, mint a Vietnámi Háború eldurvulása vagy Irak megtámadása, gyakran említett csoportgondolkodási példák. Habár a csoportgondolkodásra gyakran hivatkoznak geopolitikai szinten, ez a jelenség szintén magába foglalja a társadalmi és ideológiai konformitás kifinomult folyamatait.

A csoportgondolkodás kifejezés először a Psychology Today 1971-es novemberi számában jelent meg Irving Janis cikkében. Janis kiterjedten tanulmányozta a stresszes körülmények alatti csoportos döntéshozatalt.

A csoportgondolkodásban rejlő veszélyek

Ha egy időkapszulába energiákat is be lehetne zárni az utókor számára, hogy el tudják képzelni, hogyan éltünk mi itt, a stressznek biztosan benne kellene lennie, mint a korunkat dominánsan meghatározó energiának. Számos – ha nem a legtöbb döntés manapság – sietve, nyomás, és a csoport túlélési szempontjai szerint születik meg.  Ha ennek nem vagyunk tudatában, ha nem állunk meg ilyenkor, ha nem építünk bizalmat magunkkal és a csoport tagjaival, akkor vakfoltjaink és konformitásra való törekvésünk takarásában olyan döntéseket hozhatunk, amelyek pont azt a hatást váltják ki majd, amelyet elkerülni kívántunk. A fenti geopolitikai témákon kívül számos példa volt erre az üzleti életben is az utóbbi időben, ahol vezetői hibák olyan végzetes következményekkel jártak, ahol nem csak az adott vezetők törvényes felelőssége merült fel, de a cég fennmaradása is veszélybe került.

Ideje tehát felülvizsgálni gyakorlatainkat ezen a téren.

Szlávik Krisztina ACC
Coach & Akkreditált Motivációs Térkép tanácsadó
C-IQ Enhanced Skills Practitioner

A világ(oda)t Te teremted

Forrás:
Csepeli György: A szociálpszichológia vázlata (Jószöveg Műhely Kiadó, 1997)
Phycology Today cikke: https://www.psychologytoday.com/intl/basics/groupthink

Ha szívesen olvasod az írásaimat, és szeretnéd kipróbálni, hogy milyen is egy Teremtő Beszélgetés, akkor a weboldalamon keresztül lépj velem kapcsolatba! Az ország, sőt a világ bármely részéről kereshetsz, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy Skype-on is ugyanolyan eredményességgel tudunk dolgozni. Angol nyelven is színvonal vesztés nélkül állok rendelkezésre. És hogy miért kell néha más valaki is ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Mert a palackon belülről kihívás elolvasni, hogy mi van a címkén! 🙂 A rólam szóló fényezős rész itt van, de amúgy egyszerű ember és családanya vagyok.

Pin It on Pinterest

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a Teremtő Beszélgetések hírlevélre, hogy ne maradj le semmiről!

Az adatkezelési tájékoztatót itt tekintheted meg.

 

 

Email*
Név*
*

Sikeres feliratkozás!