Aznap nem a szokásos buszjárattal, hanem egy másikkal mentem haza, mert lekéstem a közvetlen járatot. Ez az apró változtatás rögtön meg is lepett egy élménnyel. Ahogy leültem, az átlósan a másik oldalon ülő néni rögvest szimpatikusnak talált és elkezdett hozzám beszélni. Ahogy az idősebb néniknél szokás, tényleg beszélni és nem beszélgetni. Csak mondta és mondta, nem hagyta abba. Normál esetben is udvarias maradok, de belül biztosan bosszantott volna, hogy az egész napos fejtágítás és koncentrációs gyakorlatok után még mások monológját kell hallgatnom. Most azonban szerencsém volt, mert épp Liz Hall Mindfulness workshopjáról mentem haza. Liz brit coach és  szakmai területe a tudatos jelenlét, az ’itt és most’ ítélkezéstől mentes megtapasztalását segítő gyakorlatok, életmód és coaching hirdetése. A tudatos figyelem gyakorlása azonban nem kötött helyhez, a nagyszerű az benne, hogy csak te kellesz hozzá és bárhol és bármikor gyakorolható, például ha idegesítő emberekkel vagy helyzetekkel találkozol…

Mivel a gyakorlatok által még át voltam hangolódva, nem csak kifelé, de belül is kedves tudtam maradni magamhoz és a nénihez is. Nem bosszantott a szóáradat, türelmesen reagáltam néha, sőt még kérdeztem is. Figyeltem, hogy mi történik, nyitottan, kíváncsian, hogy mit tanulhatok ebből az egészből. Egyrészt mert mindenki megöregszik egyszer, és talán nekem is jól fog esni, ha nem ülnek el mellőlem, vagy nem teszik fel tüntetően a fejhallgatót és csavarják fel maximális hangerőre. Másrészt mi van ha tényleg tanulok valamit?

És tényleg, kiderült, hogy a néni elképesztően sokat tud az ’E’ adalékanyagokról, az egészséges élelmiszerek beszerzési lehetőségeiről, érdeklődéssel néz természettudományos programokat, nyilvánvalóan kellő szellemi frissességgel rendelkezik, gyakorlatilag nagy volumenű gyakorlati kutatómunka áll mögötte, amelynek segítségével a nyugati szintetikus gyógyszereket helyettesíti természetes, adalékmentes növényi eredetű gyógykészítményekkel, beleértve a kizárólag kínai orvosnál beszerezhető apró bogyócskákat. Mert el akarja kerülni a gyógyszeripar mérgeit, illetve már nem is szedheti azokat, mert teljesen tönkretették a szervezetét. Szóval annyit tudott ez a néni, hogy sikeres bloggerként is megállta volna a helyét, és én is szert tettem néhány konkrét praktikus információra tőle.

Volt azonban még valami más. Azt is észrevettem, hogy mint a legtöbb idős ember, mennyire negatívan és sopánkodva nyilatkozik a világról, idegesen felkapja a fejét, ha szirénázást hall, és lépten-nyomon bizonyítva látja korunk lesújtó helyzetét. És hogy emiatt nem boldog. Pedig nem csak a szintetikus gyógyszerek, hanem a negatív és lesújtó gondolatok is mérgeznek. És nem csak az idősebb korosztálynál, mert szinte természetes nekünk a negatív hozzáállás, mert ilyen környezetben növünk fel, és már a terhesgondozástól kezdve kizárólag a hibát, a problémát keressük-kutatjuk a gyerekeinknél. Olyannyira, hogy közben pedig elfelejtünk örülni, és elfelejtjük, hogy nem mi vagyunk negatívak, hanem fókuszok negatívak, csak most már azokat saját részünkként kezeljük. De dönthetünk másként is, bármikor, bármely pillanatban, és főként felnőtt fejjel!

Megélhettem volna úgy is ezt a buszos élményt, hogy találkoztam egy idegesítő, tapintatlan nénivel, aki tönkretette könyvolvasási vagy zenehallgatási terveimet. Végül – mivel úgy döntöttem, hogy kíváncsi és nyitott leszek – nagyon hasznos tapasztalat volt. Legfőképpen, mert segített feltenni azt a kérdést,  hogy én vajon hogyan szeretném látni jövőbeni idős önmagamat, milyen öreg nénivé szeretnék majd válni, ha egyszer én is úgy utazom majd a buszon, mint ő? Hogyan fogom majd magam érezni a bőrömben? Elégedett leszek majd az életemmel, és mosolyogva nézek ki az ablakon? Vagy én is ráöntöm majd a mellettem ülőre fiatalokra a panaszaimat, netán belül dúlok-fúlok? Vagy addigra bölcsen és teljes szívvel elfogadom mindazt, amit az élet adott és adhat még? Netán még fizikai és szellemi frissességnek örvendek, és talán még bloggolni is fogok, hogy másoknak ne kelljen várniuk az öregkor bölcsességére, hogy végre elégedettek lehessenek az életükkel?

 És Te vajon milyen öreg néni vagy öreg bácsi szeretnél lenni majd ott a buszon?

 Szlávik Krisztina – coach
www.teremtobeszelgetesek.hu

Photo by Mike Mozart, Annoying Ornament Screen Cap for Original Annoying Ornament Thumbnail

Pin It on Pinterest

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a Teremtő Beszélgetések hírlevélre, hogy ne maradj le semmiről!

Az adatkezelési tájékoztatót itt tekintheted meg.

 

 

Email*
Név*
*

Sikeres feliratkozás!