Egy korábbi írásomban felsoroltam 5+1 okot, ami miatt nem sikerülhet valamit összehoznod vagy sikerre vinned már régóta. Miután megnéztem a jegyzeteimet, láttam, hogy akkor jócskán ki kellett hagynom még a listából, hogy rövidebbre vegyem a bejegyzést, mert a túl sok információt az agy nem tudja megemészteni.  Igazándiból minden egyes további pont megérdemel egy-egy külön posztot, mert gyökeres változásokat hozhat az életedben, ha ezekre tényleg odafigyelsz, és ezek mentén változtatsz.

Az egyik ilyen téma, a hiányra való összpontosítás, ami mondhatni a norma mostani világunkban, sőt minden erre épül. Ezért nem is vagyunk sokszor tudatában, és az ellenkezője tűnik hülyeségnek, félreérthetőnek, természetellenesnek és megvalósíthatatlannak. Mindenhol a problémákat kutatjuk, a problémákat azonosítjuk be, a felelősöket keressük, és folyamatosan azokról beszélünk. Erről szólnak a tévéműsorok, a hírek, és a céges meetingek. A hétköznapi panaszkodás is ebből táplálkozik, a vitáknak is gyakran ez a lényege, és kirobbantó oka.

Persze én nem a problémák tagadására próbállak rávenni, és ez is egy külön írás témája lehet majd, hanem arra, hogy ne a problémák körül időzz többet, és ne félelemből vagy a jövőre vonatkozó aggódásból táplálkozzon a megoldás.

De mit jelent a hiányra való fókuszálás?

A hiány nagyon erőteljes energiákat gerjeszt, és ez gyakran elragadja a figyelmünket. Ha nincs párkapcsolatod, akkor arról beszélsz, és keresed az okait, és nem érted, hogy miért olyan partnert vonzol be mindig, akiből valami hiányzik, és újra szakítás a vége. Ha nincs pénzed, folyamatosan azt veszed észre, hogy másoknak mennyivel jobban megy, és mi az, amit te nem engedhetsz meg magadnak. Ha nem sikerül állást találnod, előbb-utóbb elkeseredsz, és a hiányérzet elkezd úrrá lenni rajtad, és lehúz. Ha nincs elég időd, akkor folyamatosan azt tapasztalod, hogy újabb feladatokat kapsz, amire már nem marad kapacitásod.

Ha valamiből „többet” szeretnél, vagy valamit szeretnél elkerülni, és az e körül folyó gondolatok mind valójában valaminek a hiányára való fókuszálást jelentik. Azért akarsz belőle többet, mert úgy érzed nincs belőle elég. Azért szeretnéd elkerülni, mert úgy érzed, hogy az a valami elvenne abból, amiről úgy érzed, hogy nincs belőle elég. Ha pedig a hiányra fókuszálsz, abból kapsz többet. Így működik gondolataink teremtő ereje. A mai világban szinte mindenünk megvan, mégis sok boldogtalan és elégedetlen emberrel találkozni.

De kezdje az ember saját magánál, ugye. Az elmúlt hetem nem sikerült olyan jól, és stressz alatt a régi beidegződések és automatizmusok zsinóron rángatják az embert. Nem volt kellemes.

Te is rajtakapod magadat azon, hogy elégedetlen vagy, és tovább is fűzöd ezeket a negatív gondolatokat a jövő tendenciáitól, és történéseitől való aggódásban?

Valahogy úgy működik ez, ahogy Kahlil Gibran eléggé „ütős” írásában olvastam:

„Vándorlásaim során egyszer az egyik szigeten láttam egy emberfejű, vaspatájú szörnyet, amely a földet falta, s a tenger vizét vedelte vég nélkül. Hosszú, hosszú ideig figyeltem, majd odaléptem hozzá.

  • Mondd csak, nem volt még elég? A te éhed sosem verhető el? A te szomjad sosem oltható?

Így válaszolt:

  • De igen, éhem elverhető, szomjam oltható, és már belefáradtam a zabálásba, a vedelésbe, de attól félek, hogy holnap nem lesz több föld, amit megehetnék, s nem lesz több tengervíz, amit megihatnék.”

Amellett, hogy az idézet választ adhat arra, hogy a globális környezetvédelmi és gazdasági problémákat mi hozta létre, gondold át, hogy te hogyan táplálod ezt az „emberfejű, vaspatájú szörnyet” a saját életedben. Mi mindent gondolsz és cselekszel, hogyan vitázol apróságokon, mi mindent akarsz megszerezni most rögtön csak azért, mert azt gondolod, hogy most van lehetőséged rá, és hogy holnap már nem lesz belőle. És hogy hogyan vagy benne a mókuskerékben pont e miatt.

Most kell karriert építeni, mert holnap már nem lehet – elfogy a fiatalságod, az energiád vagy a lehetőségek. Most kell sietni és rádudálni az előttem lévő autóra, mert nincs időm megvárni, hogy mások az én szűkös időmből akár két percet is elvegyenek a szerencsétlenkedésükkel. Kell, hogy folyamatosan tutujgassanak és értékeljenek, mert önmagamban nem vagyok elég értékes, és semmivé leszek, ha mások nem értékelnek. Most kell, hogy felvegyenek abba az iskolába, különben semmi sem fogja tudni betölteni azt az űrt, amit ez a lehetőség jelentett volna a jövőmre nézve. Szeretned kell engem, mert szükségem van arra, hogy szeress, mert e nélkül én „elfogyok”. Kontroll alatt kell tartanom mindent, mert kontroll nélkül nem lesz több eredmény. És így tovább, a variációk sokasága végtelen, de a forrásuk közös.

Ezek mind hiányállapotok, és ez rengeteg küzdés forrása. Persze a hiányfókusszal is lehet haladni, de igencsak küzdelmes. Az erőlködés, a negatív gondolatok és érzelmek pontosan jelzik, hogy valamelyik ponton a hiánnyal kapcsolatos hiedelem motivál, és ez az árral szembe fordít téged. Olyan, mintha folyamatosan árral szemben úsznál. Az ár pedig gondolataidnak megfelelően hol egy úszó farönkkel kólint fejben, hol pedig egy víz alatti szikla horzsolja fel a lábadat, ahogy kapálódzol, és próbálsz előre haladni az örvénylő vízben.

Én azért szeretem a coachingot, mert az egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy megfordulj az áramlatban. Segít letisztítani a gondolatait és a rezgéseidet, és segít megtalálni azt a folyamot, ami szinte magától elvisz téged arra a helyre, ahol valójában lenni szeretnél, és ahol nincs többé hiány.

Szlávik Krisztina ACC
Coach & Akkreditált Motivációs Térkép tanácsadó
C-IQ Enhanced Skills Practitioner

Teremtő Beszélgetések – You Create Your World

Ha szívesen olvasod az írásaimat, és szeretnéd kipróbálni, hogy milyen is egy Teremtő Beszélgetés akkor a weboldalamon keresztül lépj velem kapcsolatba! Az ország, sőt a világ bármely részéről kereshetsz, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy Skype-on is ugyanolyan eredményességgel lehet dolgozni. És hogy miért kell néha más valaki is ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Például azért, mert az üvegen belülről bármelyikünknek kihívás elolvasni, hogy mi van a címkén 🙂