Őrült világban élünk. – mondjuk sokszor. Angolul már van is rá egy mozaikszó, amely szerint VUCA (Volatile Uncertain Complex Ambiguous), vagyis változékony, bizonytalan, komplex és zavaros világ ez. Maga a kifejezés legelőször a hadászatban jelent meg, hogy leírja a hidegháború után kialakult helyzetet. De ez ma már sajnos nem csak a hadászatban használatos kifejezés, hanem a gazdasági életre, munkahelyeinkre és a mi mindennapi életünkre is igaz.

Emiatt van az, hogy szinte állandó készenlétben vagyunk – készen arra, hogy bármi történhet, ami veszélyezteti a megélhetésünket vagy a biztonságunkat. Ha végre van egy kis nyugalom már akkor is azon jár az agyunk, hogy vajon mi lesz a következő, ami szétzúzza azt.

Ez a készenléti állapot együttjár a magas stresszhormon szinttel, és jól ismert, hogy ez mennyire negatívan hat az egészségünkre. Emellett azonban talán kevésbé tudott az, hogy hogyan szabotálja a stressz legfontosabb képességeinket, amelyeket a munkánkban és mindennapi életünk sikeres vezetésében kellene használnunk:

#1 Eltorzul az érzékelésünk

Amikor fenyegetettséget élünk meg, az agy olyan hormonok teremődésére ad parancsot, amelyek felkészítenek bennünket arra, hogy védekezzünk vagy támadjunk. Ilyenkor érzékelésünk is megváltozik. A kutatások bizonyítják, hogy tartós stressz hatására egy semleges arcot vagy szóbeli megjegyzést is könnyen fenyegetőnek értékelünk. Ezért a másokkal való kommunikációnkban a válaszreakciónk egyáltalán nem biztos, hogy a helyzetnek megfelelő és arányos, sőt indokulatlanul agresszív és támadó is lehet. A bolhából is elefántot csinálunk, és sajnos tényleg elefántot látunk bolha helyett. Ugyanígy a problémáinkat is túl nagynak látjuk, és tehetetlennek érezzük magunkat velük szemben. A behódolás egyébként egy egészséges reakció, amely megoldás lehet, ha valóban egy elefánttal állunk szemben, de egy bolhával szemben azért mégsem ez lenne a célravezető.

#2 Csökken az IQ-nk

Mindnyájan megtapasztaltuk már, hogy akut stressz hatására nem tudunk gondolkodni, a tartósabb feszültség pedig, akár 15-20 százalékponttal csökkenti értelmi intelligenciánkat, tovább rontva az esélyünket arra, hogy hatékonyan döntsünk és oldjuk meg azokat a kihívásokat, amelyekkel szembesülünk, és esetleg pont a stressz forrásai. Állandó feszültség és nyomás alatt rosszabbul navigálunk a mindennapi helyzetekben is, munkamemóriánk és emlékezetünk is korlátozottabban hozzárférhető, nyelvi kifejezőkészségünk leromlik.

#3 Nem tudunk kreatívak lenni

Stressz alatt tevékenységünk mechanikussá válik, nem tudunk a beidegződött gondolati és viselkedésmintáinkon túllépni és újat, eredetit alkotni. Régi történeteink mozija pörög a fejünkben és eleve elzárkózunk az újtól, a változásoktól és a változtatástól. Az agy azon része, ahol a jövő vízionálásának képessége, a magasabb szintű bölcsesség, a komplex helyzetek értékelése ’lakik’ praktikus okokból lezár, hiszen stressz idején az azonnali túlélésre mozgósít bennünket a biológiánk.

#4 Nem tudunk empatikusak lenni

Az empátia is egy magasabb rendű agyi tevékenység. Az ún. tükör-idegsejtek teszik lehetővé, hogy mélyen kapcsolódjunk másokhoz és képesek legyünk az ő helyzetüket és érzéseiket átélni úgy is, hogy nem velünk történt vagy történik valami. Itt is igaz azonban, hogy stressz hatására a felsőbb agyi működés korlátozott, a reflexszerű viselkedések kerülnek előtérbe, amelyek célja saját magunk védelme, nem pedig a másik fél helyzetének megértése.

#5 Nem tudunk együttműködni másokkal

A stressz hatására termelődő neurotranszmitterek (idegrendszeri üzenetközvetítő molekulák) a másoktól való távolságtartásra és az elfelé mozdulásra ösztönöznek. Ilyenkor én-központúan, pozíciókban, enyém-tiédben gondolkodunk. Hárítás, információ visszatartás, viták vannak és a közös alkotás szóba sem jöhet. A „Mi” háttérbe szorul az „Én”-nel szemben.

Tartós stressz hatására az idegpályák is módosulnak, és az agy félelemközpontja is sokkal ingerlékenyebb lesz, míg a fejlettebb agyrészek ellustulnak. Így elengedhetetlen, hogy kezeljük a stresszt saját életünkben és a munkahelyeken is, mert a hatás elhúzódó és sokkal összetettebb, mint gondolnánk.

És persze ismét szeretném felhívni a figyelmet a coaching szerepére. A coaching beszélgetés lecsitítja a félelmeket, hozzáférést biztosít magasabb szintű emberi intelligenciánkhoz, az empatikus képességekhez, nyitottá tesz az együttműködésre és felszabadítja a bennünk lévő kreativitást és tetterőt. És ezáltal nem csak a stresszt kezeli, hanem legfőképp képessé tesz az okok megszüntetésére.

Csapatok és szervezetek esetén a Conversational Intelligence® (C-IQ) tudástárával is segítek ügyfeleimnek, hogy minden érintett képessé váljon a szóbeli kommunikációját olyan tudatos szintre emelni, amely a bizalom újraépüléséhez, kötődéshez, elköteleződéshez, és végül a szervezeti kultúrák újrakódolásához és a megújuláshoz vezet.

Szlávik Krisztina – coach
Beszélgess velem és teremts egy szebb jövőt magadnak!
teremtobeszelgetesek@gmail.com

 

Pin It on Pinterest

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a Teremtő Beszélgetések hírlevélre, hogy semmiről se maradj le!

Email*
Név*

Sikeres feliratkozás!