Nemrégiben hallgattam meg Judith Glaser előadását a WBECS online konferencia előzetesében. Judith a Conversational Intelligence® című könyv írója, és a módszer megalkotója számomra az egyik legfelkészültebb előadó és coach, aki a modern neurológia kutatási eredményeit felhasználva segít a coaching megfoghatóvá és egzakttá tételében. Számomra a többi előadó közül kiemelkedik interdiszciplináris tudásával, és az egyik legnagyobb tényszerű ismeretanyaggal is rendelkező szakember, aki az előadásában minden egyes szó és fogalom mögöttes jelentését ismeri vagy tartalommal tölti meg.

Ebben az előadásban Judith olyan témáról beszélt, amelyet már ugyan leírt a könyvében, de még élőben nem adott elő. Judith elkötelezett híve a minőségi, átalakító erejű kommunikációnak, és szervezeteknek segít, hogy a beszélgetéseket egy magasabb szintre emeljék, mert ahogy mondja:

’A nagyszerűség következő szintéjének megvalósulása a (szervezeti) kultúra minőségétől függ, ami a viszont a kapcsolatok minőségének függvénye. A kapcsolatok minősége pedig a beszélgetések minőségétől függ. Minden beszélgetésen keresztül történik.’

És, mivel az élő szervezet is egy szervezet, a biológia eredményeit is felhasználhatjuk, amikor a jól, illetve rosszul működő üzleti szervezetek és szervezeti kultúrák működését szeretnénk megérteni.

Judith biológiai sejtjeink egészséges vagy kóros állapotának jellemzőiből indul ki, amikor a szervezeti kultúra jellemzőit kutatja.

A kóros, rákos sejteknek pedig a kövező tulajdonságai vannak:

  • nem kapcsolódnak más sejtekhez

  • kontroll nélkül osztódnak

  • kommunikációs képességüket elveszítették, nem tudnak kommunikálni más sejtekkel

  • sérülten sem pusztulnak el

Az egészséges sejtjeink ezzel szemben:

  • tervet követve szaporodnak, osztódnak

  • más sejtekkel kommunikálnak arról, hogy mikor osztódjanak

  • kapcsolatban maradnak más sejtekkel és közösen, együtt ’navigálnak’

  • különböző funkciójú sejtekké differenciálódnak pl. tüdő, szív stb. sejtek lesznek belőlük

  • a sérült sejtek elpusztulnak

A kutatásokból kiderül, hogy az emberek működtette szervezetek esetén sincs ez sokkal másként.

Az egészségtelen szervezeti kultúrák jellegzetességei:

  • nincs letisztult jövőképük

  • tagjai izoláltan léteznek és nincsenek kapcsolatban egymással

  • tagjai nem vesznek tudomást egymásról

  • tagjai elveszítették képességüket, hogy bármit megosszanak egymással

  • nem adnak egészséges visszajelzést másoknak, és nem távolítanak el senkit a szervezetből

Az egészséges szervezeti kultúrákban:

  • közösen hozzák létre a jövőképet és megtervezik az oda vezető utat
  • aktív kommunikáció és közös alkotás zajlik keresztül-kasul a szervezetben

  • mindenkor kapcsolatban maradnak egymással, részt vesznek, alkotnak és folyamatosan navigálnak

  • differenciálnak és működésbe hoznak egyedi kompetenciákat

  • visszajelzést adnak, fejlesztik a tehetséget, és valós törekvésekre, vágyakra, igényekre alapozott növekedésre fókuszálnak

 Azt hiszem ennek függvényében érdemes tehát átgondolnunk saját munkaszervezetünk jellemzőit, és hogy milyen tennivalóink vannak, amennyiben célunk egy egészségesebben működő szervezeti kultúra megvalósítása. Ami egyben nagy kihívás is, hiszen sokszor nem csak a fennálló céges kultúra, de akár egy magasabb szintű nemzeti kultúra vagy kultúrák is a változások útjában állnak, nem megfeledkezve az egyes individumok – vezetők, munkavállalók – például családból hozott, személyes kulturális hátteréről sem. Ugyanakkor – ahogyan saját biológiai szervezetünkre is igaz – fennmaradás, folyamatos és rugalmas alkalmazkodás és fejlődés csakis egészségesen működő szervezetben lehetséges.

 Szlávik Krisztina – coach
www.teremtobeszelgetesek.hu

Pin It on Pinterest

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a hírlevélre

Iratkozz fel a Teremtő Beszélgetések hírlevélre, hogy ne maradj le semmiről!

Az adatkezelési tájékoztatót itt tekintheted meg.

 

 

Email*
Név*
*

Sikeres feliratkozás!