A történeteket mindenki szereti. Mama, mesélj! – nyaggattam régen a nagyszüleimet. Ámulva hallgattam a világháborús történeteket. Hogy mekkora eredmény volt, amikor a dédnagymamánál elszállásolt ellenséges orosz katonák már nem köptek a padlóra, sőt egyikük lehajolt és megigazította a konyha padlóját védő hullámpapírt, amikor azt a bakancsával fölgyűrte. Akkor a mamámék tudták, hogy kialakult egyfajta kölcsönös tisztelet a két fél között, akiket a nagytörténelem sodort egymás mellé egy magyar falu kiskonyhájába. Én a nagytörténelem szövegkönyvére már nem nagyon emlékszem, erre a történetre viszont élénken. Mert ez a történet élő, hiteles és valódi volt, és közöm van hozzá, mert az én családomban történt.
#1 Ezek után nem nehéz kitalálni: az első ok az, hogy a történetek megragadják a memóriát. A puszta tények semmitmondóak, ridegek és érintetlenül hagynak. Történetekkel tarkítva viszont könnyen megjegyezhetővé válnak.
Nem véletlen, hogy a történetek ennyire rezonálnak velünk, hiszen saját életünk sem más, mint történetek sorozata. Egyesek happy end-del végződnek, mások kudarcsztorik. És némelyek ismétlődnek, ezzel készteve minket elgondolkodásra. Saját történeteink azonban mindig egyediek és megismételhetetlenek, ezért sokkal hűbben képesek visszatükrözni azt a komplex, téren és időn átívelő lényt, akik valójában vagyunk, mint például egy személyiségteszt vagy a szoros elvárások mentén vezetett állásinterjúk. Valószínűleg így esett meg, hogy Jack Ma – az Alibaba online megabirodalom alapítója – az állásinterjúkon elbukott és a Harvard is többször elutasította, míg végül „kényszervállalkozó” dollármilliárdos lett belőle.
#2 Ha őszintén érdeklődünk mások történetei iránt, segít őket megismerni. Meséltess másokat, és kevesebb eséllyel maradsz le a lényegről.
Arra a kérdésre, hogy mit változtatnék az életemen, ha visszamehetnék, én eddig általában azt válaszoltam, hogy semmit. Most viszont azt gondolom, hogy mennyivel jobb lett volna, ha tudatosabban dolgoztam volna életem történéseivel, például ha többet „játszottam” volna velük, akár úgy, hogy átalakítom őket. Persze a coachingnak nagy szerepe volt abban, hogy erre rájöjjek, mert a coaching egy mesélős műfaj, ahol pont ezt csináljuk. Ám merőben más eredményt hoz az, amikor az ember a saját fejében forgatja a történeteit, mint amikor ezt egy kívülálló segítővel teszi meg. Mert a palackon belülről ugye nem látni, hogy mi van a címkén…
#3 A történetek tudatosabbá tesznek, és nem csak a múlt feldolgozásának, hanem a jövő alkotásának eszközei is. Lehetővé teszik, hogy kívülről lásd magad, ezáltal megkönnyítik az életet és döntéshelyzetekben is eligazítást nyújthatnak.
A legjobb az, hogy mindenkinek vannak történetei, ezért itt senki sem tud semmiről lemaradni. A múlt héten a Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézetében voltam workshopot tartani. Végig történetekkel dolgoztunk. Ott a résztvevők értékeit és motivációs mozgatórugóit azonosítottuk be elmesélt élettörténeteik által. Ők tanárok voltak, akik a „fejlődésre kevésbé igényt tartó” közszférából keresetek meg! Nekem is több éves tanítási tapasztalatom van, bár nem a közoktatásból, de még így is világos, hogy egy tanár ugyanúgy hatalmi szerepben van, mint például egy HR-es vagy egy vállalati vezető, akire emberek vannak rábízva. Történeteink által rengeteg segítséget és kulcsot kaphatunk életünk és személyiségünk rejtett zugaihoz, többet mint sejtenénk. Azoknál pedig, akik pozíciójuknál fogva többek életére kihatással vannak különösen fontos a tudatosság, mert ők nem csak a saját történeteiket, hanem hivatalból másokét is írják.
#4 Saját történeteink tudatosítása segít az önmagunk jobb megismerésében és mozgatórugóink beazonosításában. Ez segít abban, hogy bátrabban felvállaljuk magunkat, önazonosak és hitelesek maradjunk a mindennapok kavarodásaiban és döntéshelyzetekben is.
Régen a törzseknek sem internetjük, sem SAP-jük nem volt. A tudás és az információ történeteken keresztül áramlott. Ha pedig gond volt, a törzs tagjai egyenrangú felekként leültek és közösen újraírták a jövőt. Ők már évszázadokkal korábban alkalmazták a Conversational Intelligence® eszköztárát. A C-IQ azért épít a beszélgetések erejére, mert tudományos bizonyítékai vannak annak, hogy a szavak hogyan hatnak az emberi agyra és idegrendszerre. A beszélgetéseknek teremtő ereje van. A történetek megosztása pedig megközelíthetővé teszi a feleket és bizalmat épít. A bizalom pedig előfeltétele annak, hogy az egyén biztonságban érezze magát annyira, hogy idegrendszerének támadó-védekező, reflexes részei megnyugodjanak, és agyának azon részei aktiválódjanak, ahol a magasabb szintű kognitív és nyelvi képességek, a kreativitás, a jövőbelátás, a vízió alkotás és a másokhoz való kapcsolódás képessége lokalizálódik. A valódi, érdemleges munka pedig csak itt kezdődhet el.
#5 A beszélgetés és történetek segítségével bizalmat építhetünk. A bizalom pedig nem csak a jól működő kapcsolatok, hanem a magasabb értelmi és érzelmi intelligencia, a kifejezőkészség és a kreativitás alapja is! Vagyis az egészséges beszélgetések és a hiteles történetek a fejlődés alapját képezik.
Szlávik Krisztina
Coach & C-IQ Enhanced Skills Practitioner
Beszélgess velem és teremts egy szebb jövőt magadnak
Ha szívesen olvasod az írásaimat, és szeretnéd kipróbálni, hogy milyen is egy Teremtő Beszélgetés akkor a weboldalamon keresztül lépj velem kapcsolatba! Az ország, sőt a világ bármely részéről kereshetsz, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy Skype-on is ugyanolyan eredményességgel tudunk dolgozni. Angol nyelven is színvonal vesztés nélkül állok rendelkezésre. És hogy miért kell néha más valaki is ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni? Mert a palackon belülről kihívás elolvasni, hogy mi van a címkén! A rólam szóló fényezős rész itt van, de amúgy egyszerű ember és családanya is vagyok.
Legutóbbi hozzászólások