Bizalom? Na, ne vicceljünk már! Ódivatú fogalom, amelyre manapság csak legyintünk. Sőt csaknem természetesnek vesszük, hogy nem bíz(hat)unk meg másokban vagy nem bíznak bennünk. Pedig mindannyian erre vágyunk, mert tudjuk és tapasztaltuk, hogy minden mennyivel olajazottabb és örömtelibb, ha van bizalom. Mert, ahol bizalmatlanság van, ott minden döcög, minden fogcsikorgatva és félszívvel történik, ha egyáltalán történik…
Tegnapelőtt John Blakey angol üzletember és coach előadásán voltam, aki a bizalom nemzetközi szintű kutatója és szakértője. Ő ugyan az üzleti életről és a vezetők iránt elveszett bizalomról, és annak kőkemény milliárdokban mért áráról beszélt, mégsem vitás, hogy ugyanazok az alapelvek vonatkoznak ránk is magánéletünkben vagy a munkahelyünkön, amikor bizalmat szavaznunk vagy építünk. A bizalom egy eléggé összetett fogalom, de azért mindannyian érezzük, tudjuk, hogy mi kell ahhoz, hogy megbízzunk valakiben.
John az emberek véleményére alapozott kutatásai nyomán a bizalomnak három alappillérét azonosította, amelyek a képesség, erkölcsi szilárdság és a jóakarat. Nagy szavaknak tűnnek, ugyanakkor a hétköznapok nyelvére is könnyen lefordíthatók:
Első dolog, ami miatt megbízunk valakiben az az, hogy számíthatunk rá, betartja az ígéreteit, és tudjuk képes a vállalásait hozzáértően, eredményesen és – határidő esetén – a vállalt időre végrehajtani. Gondoljunk egy munkatársra, tanárra, orvosra, egy szerelőre vagy akár a szomszédra, amikor rábízzuk a növényeinket vagy a kisállatokat. Ez a képesség – vagyis az illető képes arra, hogy a vállalt feladatokat eredményesen elvégezze és a rábízott helyzeteket kezelje. Mi is így ébresztünk bizalmat másokban, ezért igyekszünk gyermekeinknek példát mutatni és őket is erre nevelni, mert az később sokkal sikeresebb és stabilabb felnőttekké teszi őket az életben.
A második tényező az erkölcsi szilárdság, egyfajta fedhetetlenség, ami lényegében azt jelenti, hogy gondolataink, szavaink és tetteink összhangban vannak egymással. Nincs mismásolás, nincs szervezkedés mások háta mögött, nem alkuszunk meg a kapcsolatainkat vagy az értékeinket illetően, és őszintén megosztjuk a gondolatainkat és az érzéseinket is, még úgy is, ha sebezhetővé válunk ezáltal.
Harmadsorban pedig jóindulat vezérel bennünket, jószándékkal vagyunk mások irányában vagyis jót akarunk nekik. Azokban bízunk, akik nem csak a saját maguk javát akarják, és nem csak önös érdek vezérli őket. Például őszintén gondolják az együttműködést velünk, vagy tényleg fontos nekik, hogy segítsenek nekünk, könnyebbé és jobbá tegyék számunkra az életünket, pozitívan gondolkodnak és cselekszenek, és nem manipulációból kedvesek hozzánk.
John Blakey még egy érdekes felismerést osztott meg velünk. Ez pedig a bizalom ’matematikai’ képlete, amely így néz ki:
Bizalom = képesség x erkölcsi szilárdság x jóindulat
A bizalom mértékét tehát a fenti három tényező szorzata adja. Ez két dolgot jelent:
Először a rossz hír 🙂 Ha bármelyik tényező értéke nulla, a bizalom mértéke is nulla lesz. Tehát lehetsz te bármilyen hozzáértő és jóindulatú, de ha kiderül rólad, hogy nem vagy őszinte, sőt álszent vagy, nos a bizalomnak egy az egyben lőttek!
De itt a jó hír is: Bármely tényező esetén egy kisebb javulás is a bizalom összmértékében nagyobb arányú változást fog jelenteni, mint amennyivel te javítottál azon a tényezőn. Szóval, ha szeretnéd például a saját imidzsenden javítani, és a megbízhatóságodat növelni, egy kis odafigyeléssel többszörös lesz a jutalmad! 🙂
Persze a bizalom két emberen múlik, és amikor csalódás ér bennünket könnyen bezáródunk vagy általánosítunk, és így nem adunk újabb esélyt sem másoknak, sem a magunknak. Ez azonban legfőképp nekünk rossz, mert elakadásokat okoz az életünkben és akadályozza a továbblépést. Ha ilyet tapasztalsz, mindenképpen állj meg, és gondold át mit tehetsz azért, hogy a bizalom visszaköltözhessen az életedbe!
Sok sikert a megvalósításhoz!
Szlávik Krisztina – coach
www.teremtobeszelgetesek.hu
Legutóbbi hozzászólások